Nem! Nem is lehet... sőt!
Elmentél... Nekem ilyen maradsz, mert ez voltál TE a nagy szíveddel. Modern korunk mecénása. Egy IGAZEMBER! Mindent és mindenkit felkaroltál!
Necsak néztél, hanem látva megéreztél.
ŰR! Ezt érzem most.
Köszönöm, hogy megismerhettelek, mert nagyszerű Ember voltál!
Ember nagy E-vel!
Örökre a szívembe véstelek drága FŐFÜGÉM!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gacsi (nonci) 2010.02.28. 14:45:09
megrázott János elvesztése.
Őszinte részvétünk a Családnak!
tutajos_g · http://tutajos.fotosblogja.hu 2010.02.28. 15:08:14
Személyesen nem találkoztunk, de többször váltottunk levelet, írtunk egymás blogjába. Ezek alapján egy csupaszív, érző embert ismertem meg.
Főfüge, nem felejtelek el.
Részvétem a hozzátartozóknak és barátoknak!
tesztfoto · http://members.upclive.hu/falcsik.tamas 2010.02.28. 20:36:02
Dius 2010.02.28. 22:33:30
neuhauser 2010.03.01. 08:46:18
ma tudtam rá válaszolni
és most várom a csodát...
a tegnapot...
Neked Főfüge:
www.youtube.com/watch?v=6Dnv5L59eSo&feature=related
palya49 2010.03.01. 11:30:03
FELFOGHATATLAN!
A tragédia híre után 48 órával sem tudom elfogadni a történteket! Számomra még elképzelhetetlen, hogy többet nem borozgatunk, nem sütünk malacot, nem megyünk „rönkhúzásra”, nem tartunk „sör-virsli küzdelmeket”, nem „asszózunk rádióantennákkal”, nem beszélgetünk, nem politizálunk, nem vitatkozunk, nem nosztalgiázunk a ’60-as, ’70-es évek zenéin. Több, mint 35 éve ismerem, és köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettem. Olyan volt, mintha a testvérem lett volna. Igaz két évvel volt fiatalabb, de mi csak „Bátyus”-nak hívtuk. Egy igaz ember volt, és az igazság, a becsületesség volt számára a legfontosabb, ezért harcolt, ezért küzdött, ezért vívott –sajnos, sokszor győzhetetlen csatákat- és ezért hitt már 20 éve abban, hogy végre itt is győzni fog az igazság. Az utóbbi 3-4 évben kezdett benne tudatosulni, hogy a várva-várt igazságból újabban valami állandóan hiányzik, és ez a valami: ….az „i” betű! Ezt Ő nagyon nehezen viselte, s emiatt kissé magába fordult és az Internethez „menekült”. Visszatért régi –„profin űzött”- hobbijához, a fotózáshoz. Az élet örömét túlnyomórészt ez jelentette számára. De egy személyben volt szerető gyermek, és férj, gyermekeit féltő apa, gondoskodó testvér, a legjobb sógor, és igaz, hű barát is.
Bátyus! Ki győzi le szkanderben az unokaöcsédet ezután? Annyi mindent terveztem gondolatban Veled, amelyeket már nem tudok megvalósítani. Hiányzol! – és ez fáj!
Nem szép dolog, hogy ilyen korán „megelőztél”!- de a szívemben érzem, hogy fogunk mi még találkozni. Ígérem, hogy szerető feleséged és két imádott lányod sorsát fokozottan szemmel tartom, és amikor újra találkozunk mindenről beszámolok, egy jó hosszú beszélgetés közben. De addig is, hűtsél be légyszí’ pár üveg Radebergert, vagy Guinness-t. Egyenlőre most búcsúzunk, imádott unokaöcséd, Patrik és szerető sógorod, Palya.
Surtess · http://surtessphoto.blogspot.com/ 2010.03.01. 15:25:38
GPX_600 · http://timeabelenyesi.blogspot.com/ 2010.03.03. 20:02:54
"A tegnap elmerült, nincs könny, nincs varázslat, mely visszahozhatná..."
Részvétem a hozzátartozóknak és barátoknak! :((