Múlik a tél (írta Laár András verse)

Marla Singer (Nóra)

2009.04.05. 20:11

Múlik a tél, és jő a tavasz.
És csíráznak mind a magvak,
És zöldül kinn a fű,
És rüggyel szórja teli mindenütt a fákat
A tavasz.
És millió virágot dalol a rétre a nap,
És a madarak, a madarak,
Jaj de csivitelnek! Hogy csacsognak!
Kikelet! Kikelet! Kikelet!
Pezseg az élet! Pezsdül a föld! Pezsdülj világ! Pezsdülj! Pezsdülj!
Hú de megmámorosodtam!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

4 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://lato-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr701048191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tuanan 2009.04.05. 21:31:05

Múlik, múlik, de otthagy egy jó nagy sötét foltot azért emlékeztetőül. De rég hallottam én ezt a Laár verset! De akkor milyen sokszor! Színpadi kellékes voltam a taársulatnál az első néhány évben.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása