Háromezer ember nézte e reklámot mérkőzés előtt és a szünetben, és hogy legyen is aktualitása a dolognak, elmondanám, természetesen a rám jellemző hatalmas szerénységgel, hogy szó szerint, ízekre szedtük, szétcincáltuk, megaláztuk Rajli barátom csapatát, az Albacompot. (Székesfehérvár!) ZALAKERÁMIA-ZTE KK– ALBACOMP 84–83 (26–15, 16–23, 28–24, 14–21) (zároljelben a negyedek eredményei)

Egész végig mi vezettünk, az utolsó negyedben 12-13 ponttal, amikor leszóltam a kispadra a két edzőnek:

-          Gyerekek! Ne csináljátok ezt velem! Mondtam, hogy, csak gyengéden! Vasárnap lesz, a közös kiállításunk, még a végén megharagszik.

-          Mennyi legyen?

-          1 pontocska.

-          Oké

Minden úgy ment, ahogy megbeszéltük! A bírók nem értették, és elkezdtek össze-vissza csalni az Albacompnak. Ez által egál lett, és kezdett verni a víz (amit természetesen a mérkőzés végén azonnal pótoltam sörrel, azaz 10-15 üveggel is meg kellett innom! 

Újabb telefon.

-         Nem ezt beszéltük meg!

-         Nyugi! Van még egy másodperc!

Hatalmas lendület, csodás betörés, természetesen a Compó szabálytalankodott! Két büntetődobást kaptunk. Ekkor még hátra volt a mérkőzésből 18 századmásodperc. Azt tudni kell, hogy a kosárlabdába ez rettentően hatalmas idő, ezért van az, hogy Rajli, mint volt kosaras ennyi idő alatt két makrófotót is készít, PS-el együtt!

Kámán Tamás állt a büntetőkörbe. Mivel a játékosoknál még nincs telefon, fogtam a mikrofont és alig hallhatóan:

     -Hééé!

Tomi felnézett a toronyba.

-         Mi van?

-         Csak egyet!

Mutattam, kosarasúl.

-         Oké!

Tomi az elsőt biztosan értékesítette, majd újra felnézett, kacsintott egyet, s ahogy megbeszéltük, hanyagul, lazán, bohóckodva, hogy a közönség is lássa, hogy ez direkt volt, rádobta a gyűrű tövére. A labda felpattant a levegőbe, a ZTE játékosok ölelkeztek, az Albacomp elindult egy utolsó támadásra, velük együtt az óra is, és ha egyszer az óra elindul, akkor viszont k.rva rövid 18 század másodperc! Nekem is, csak arra volt elég, hogy gyorsan megigyak két Jack Danielst és hanyagul egy üveg sört!

Majd leszaladtam a játéktérre, lazán vállamra vettem a csapatot a két edzővel együtt és beballagtam velük az öltözőbe, majd elkezdtük a komótos folyadékpótlást.

 

Aki nem hiszi, járjon utána!!!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lato-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr451012309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zitalma-Parfüm 2009.03.19. 19:19:30

A reklám a legjobb.-)) a mérkőzésről sajnos nem nyilatakozhatok, messziről jött ember azt mond amit akar, én meg azt hiszem el amit a János mond.-)))

Köszönjük szépen kedves Főfüge !!!:-)

rajli · http://rajlicska.blogspot.com/ 2009.03.19. 20:43:06

Gratulálok János!
Ez egy annyira igaz történet, hogy ha szegény Kodály Zoltán élne, megzenésíteni! A druszád Háry János a második helyre szorulna! :)))))
A reklámot köszönjük!
Laci
süti beállítások módosítása