Koktélnak általában azt a – többnyire alkohol tartalmú – italféleséget nevezzük, amelynek egynél több, jól meghatározható alkotóeleme van. Ezek szerint a legnépszerűbb koktélféleség Magyarországon a fröccs, amely bor és szódavíz megfelelő arányú keverése útján jön létre.
A második helyen azonban kétségkívül a Kir, illetve a Kir Royal a legismertebb bor, illetve pezsgő alapú koktél. E sorok szerzője a rendszerváltás után évek egyikén ismerkedett meg valamivel, amelyet akkor Kir Royalként mutattak be neki, s amelyről ma már tudja, hogy annyi köze volt az e néven ismert italhoz, mint Bözsi néni arcpirosítójának a divatsminkhez. Rögzítsük is gyorsan: az édes pezsgőbe öntött málnaszörp nem minősül Kir Royalnak.
A világszerte ismert és kedvelt ital titka az egyszerűséggel párosuló rafinéria. Összetevője általában 1: 2 arányban Créme de Cassis, azaz feketeribizli likőr és száraz burgundi fehérbor (Kir) vagy ugyancsak száraz pezsgő (Kir Royal), ekkor viszont csökken a likőr aránya egytized részre. Ha a legkiválóbb champagner-t (mondjuk Don Perignon) használunk, akkor a Kir Imperial elnevezést használják.
A jól lehűtött fehér bor és a kicsit kesernyés, fanyar feketeribizli (esetleg áfonya) likőr keveréke hagyományos burgundiai ital. Egyes rosszindulatú vélekedések szerint azért készítették ezt a keveréket, hogy az erősen savas borok ihatóvá váljanak. Népszerűvé és a térség határain túl is ismertté csak az elmúlt fél évszázadban vált. Ez elsősorban Félix Kir-nek köszönhető, akiről az ital a nevét is kapta (s aki – minden más nemes cselekedete ellenére – ezáltal vált halhatatlanná).
Félix Kir 1876-ban született. Papnak tanult, és számos helyen látott el papi szolgálatot Burgundiában, Dijon környékén. Ismertté és népszerűvé a német megszállás elleni francia ellenállási mozgalomban vált a II. világháború idején, többek között azzal, hogy elősegítette 5000 francia hadifogoly menekülését. 1945 és 1967 között Dijon polgármestere volt. Ebbéli minőségében valahány hivatalos vendég csak megfordult nála, mindenkinek ezt a feketeribizli-fehérbor keveréket kínálta, elegánsabb alkalmakkor pezsgővel helyettesítve a bort. 1952-ben, az egyik dijoni likőrgyár, a Lejay-Lagoutte tulajdonosainak megengedte, hogy róla nevezzék el kereskedelmi forgalomba kerülő, ilyen összetételű italukat. Persze jó lokálpatriótaként később ezt az engedélyt más helyi cégeknek is megadta, de az elsőbbség a Lejay-Lagoutte számára biztosított előnyöket. Később aztán hosszan elnyúló pereskedésben a kizárólagosságot is sikerült megszerezniük.
Ha a kereskedelmi hasznosítás jogát meg is szerezte magának a dijon cég, otthon azért nyugodtan készíthetünk magunknak Szilveszterkor (és egyéb alkalomkor) ebből a kellemes, ünnepi italból. S közben még polgármesterekre sem kell gondolnunk feltétlenül …
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
GPX_600 · http://timeabelenyesi.blogspot.com/ 2008.12.31. 15:39:10
Képzeletben koccintanék is veletek!!! Egészségetekre!
mmmmm.....
:))
Főfüge · http://sonaj51.blogspot.com/ 2008.12.31. 16:17:27
Már vagy 15 éve, hogy megismerkedtem egy nagyon rendes fiúval, aki francia. Egy étteremben szoktunk ebédelni, és rengeteget beszélgettünk, főleg borokról és sajtokról. Amikor hazament, mindig hozott nekünk finom sajtokat, remek olívabogyókat. Egyszer a híres francia TGV-re is "felültetett" Ne próbáljátok ki, rettentően gyors! 1dl Tequila 1dl Gin és 1dl Vodka.
Pár év múlva bejelentette, hogy megnősül. Mi, a barátai rengeteget győzködtük, de eredmény nélkül. Az esküvőre, természetesen a szülei is eljöttek és még mielőtt az anyakönyvvezetőhöz mentünk volna, a közvetlen barátait a szülei meghívta egy pezsgőre, Stefan azonnal kijavította az édesapját, hogy pezsgőzni hívjon bennünket, mert arra a szóra, hogy egy pohárra, arra nem fognak a magyar fiúk felmenni, nemhogy a negyedik emeletre, de még a földszintre se!
Megértette!
S ott kínált bennünk az „öreg” finom francia pezsgővel és öntötte bele a likőrt. Nagyon ízlett.
Rögtön sajnálkoztam, hogy mi honnét fogunk beszerezni ilyen likőrt, de azonnal mondták, hogy jó bele a feketeribiszke szörp is! Tényleg jó! A fél várost már megszerettettem e finom itallal. Érdekes, senki nem fanyalgott még eddig, és szinte azonnal eldöntötték, hogy bevezetik a módszert.
Köszönöm az érdekes felvilágosító írást és én is kívánok Nektek Boldog Új Évet!
Pezsgő kiöntve, szörp csurog, egészségtekre!
Főfüge