Nagyon komoly és nagyon beállított és a világítás sem frankó... Merevvé teszi a jellemed.
Laci, menj el egy stílusos kávéházba, ahol szép, régi darabok a bútorok...olyanba, ahol olyan természetesen laza a hangulat és nagyon jók a fények:-))
Rendelj egy kávét és valami rövidet (de ne látszódjék a reklám...), tedd a géped az asztalra és gondolj valami szépre... vagy olvass valamit "pl. Fotóvilágot..."
De ezt ne küld el és most bocsi, de ez a fotó egy rosszul megvilágított igazolványkép...hez hasonló...
Bocsi...
Gabes

A komoly szó jutott nekem is az eszembe.

Én bátran leírhatom a véleményem, mert nekem Pécs az messze van, de Kecskemét az mégmesszebb, tehát ebből is láthatod, hogy milyen bátor vagyok!

Nekem ez a portré, önportré nagyon tetszik.
Egy nagyon profin és szépen világított, nem igazolványkép.
Valójában egy zsánerkép, ami nem igazán ment még át a fotózásba. Talán, majd mostantól, de azért kíváncsi lennék gabesz variációjára is, ami a "kávét és valami rövidet" emlegetésekor fogott meg.

Én ezt a fotót bátran kitenném a faladra!

Bár a legjobb megoldás, ha riport közben készül a kép, mert akkor az egy riportfotó. Ez komoly!

Most látom, hogy a képtől jobbra Kínai szerint lefelé olvasható, hogy egy komoly ujság kért meg és már el is küldted!
Nem tudom, hogy a riportot is el kell e küldened, vagy azt ők csinálják, minden esetre ne felejtsd el megemlíteni, hogy e tényleg remek fotót én támogattam!
Most jut eszembe! Van abban valami megtiszteltető, ha a saját fotódat közlik!
Így már teljesen más!
Dupla pite!

Főfüge

Gábornak minden bizonnyal nagyon igaza van a világítást illetően. A helyszín azonban nem jön össze az ő javaslata szerint, ráadásul kimondottan portrét kértek. Persze ha az ELBAFOT-os képek között bárkinek van rólam olyan képe, amelyiken fényképezőgéppel együtt látszom, akkor talán még ki lehet javítani a hibát, és el lehet küldeni az újságnak egy ennél lényegesen jobb fotót.
Füge biztató szavait köszönöm.
Ami pedig a szigorúságot illeti: 40 képből ez volt a legvidámabb ... Mit csináljak, ilyen rémisztő pillantásom van. :-)

...Hajjaj...ma büntetésből megvonom magamtól a reggelit az ebédet és a vacsorát is...és a holnapi reggelim is...
Hogy én mért mondom ki mindig azt, amire gondolok...?
Gabes

Tiltakozom!
Gábor légy szíves egyél rendesen, mert árt az egészségnek az éhezés. De persze ha fogyókúrázni akarsz ... :-)
Azt azonban nagyon szépen kérem Tőled és a többiektől is, hogy ne rejtsék véka alá a kritikus, sőt, a nagyon kritikus véleményeket sem. Barátok vagyunk, és tudjuk egymásról, hogy nem hátsó szándékkal, hanem kifejezetten segítésből, és a képek érdekében mondunk esetleg rosszat.
Úgyhogy lehet, hogy inkább nekem kellene ma a falatot a számtól megvonni, amiért nem fogadtam kellő alázattal a kritikát. :-)

Szerintem is igaza van ariesnek, én is megijedtem mikor megláttam, pedig én tartottam a derítő kartont, de a végeredmény tényleg sötét lett, vagyis a világítás éles, és a lágyítás nem változtatott rajta. nekem az jutott eszembe, hogy Laci tulajdonképen ilyen... Komolynak és komornak mutatja magát, meg úgy is csinál, de a végén mindig kiderül, hogy arany szive van, és tejszínhabos lelke.... de ezt csak Ti tudjátok:-).. meg én:-)
De ez a fotó akkor is kemény!
aries csak így tovább, a jó kritika a jó fotóstól mindig jól jön!!!
nekem is segíthetnél, csak kicsit messze vagy.. na de mindjárt itt a tali!!

A tónusvilág, a lágyság, a megvilágítás nekem tetszik, egy kicsit a jobboldali orcádon erős a fény, jobb lett volna, ha félárnyékos az egész jobb, Neked baloldalad, :))Vagy az orrárnyék erős, és akkor derítéssel, de az előbbi nekem szimpatikusabb mgoldásnak tűnik.
Alul a képkivágás sok, nekem.
A komolysággal nincs gond, inkább kissé feszélyezett vagy merev az arckifejezésed, és a gépbeállítás, mármint a nézőpontmagasságé, alacsony.

Laci, mint fotó, ez remek, és kifogástalan. Ha látni fogom az újságban, és elfelejtem, hogy ismerlek, azt mondom majd: "WOW, ez ám a komoly ember! Ízig-vérig művész, aki nem ismer alkut." Egy baj van vele: Ez nem te vagy. Vagyis mi nem ilyennek ismerünk. Persze, ha te ilyennek szeretnéd láttatni magad, vagy legbelül ilyennek érzed magad, akkor nekünk ezt el kell fogadnunk. (Mindenesetre a Queen-rajongók szívébe biztos belopod magad (innuendo)) :)
Na jó. A rendezői jobb szemedben azért ott van egy nagy adag huncutság....

Nekem tetszik a nézés, "nincs alku" tekintet, menedzser magazinba ilyen kell.
Ugyanakkor a vágást én szűkebbre venném, úgy feszesebb lenne a kép, illetve a lágyítás nekem nem hiányozna, ha nem lenne, a tekintethez hozzátartozna a kemény élesség is.

Szerintem nem rossz ez a fotó, más az, ha az ember magának vagy a családnak, barátoknak készít egy önarcképet, vagy egy komoly újság, komoly cikke mellé.
Én nem érzem, hogy szűkebbre kéne vágni, pont akkor lenne véleményem szerint olyan 'igazolványképes', meg hát én különbenis szeretem a nagy teret. :)
Talán lehetne a szemszög kicsit feljebb, és a fény kevésbé alulról jövő, és hát nem tudom.. a gép az mindenképp kell a fotóra?! De mivel azt írtad, hogy 'fotós' önarcképet, így bizonyára. ;)) Nekem nem hiányozna róla...

Önmagunkat fotózni talán az egyik legnehezebb feladat, én tudom, van benne tapasztalatom. :)
Az első és legnehezebb, hogy a muris és tán zavarbaejtő helyzet ellenére természetesek maradjunk. Itt úgy érzem ez nem sikerült. Többen írták, hogy ez a kép milyen szigorú és komor. Én nem ezt érzem. Komor itt maximum a világítás. Szigor helyett pedig teljes érzelementességet érzek. Nincs mögötte a lényeg, a Laci! :)
De mondom ez a legnehezebb, magunkat adni a kamera előtt. Elsőre nem is szokott sikerülni. Talán lelked mélyén nem is szerettél volna túl sokat megmutatni magadból, talán ezt érzem itt.
Ha sokat fotózod magad ez idővel oldódik. :)
Ha technikai oldalról közelítem meg a képet a világítás így sehogyse tetszik.
Portrénál 3 fő alapvilágítás van.
Kis orrárnyék, a háromszög, valamint a feles.
A feles világítás nyílvánvaló melyik.
A háromszögnél oldalról kicsit előre mozdulunk a felesből világításban. Az árnyékos oldalra a szem alatt egy háromszög alakú fény vetül, innen a neve.
Végül a kis orrárnyéknál már szinte szemből jön a főfény, az orr csak egy leheletnyi önárnyékot vet.
Nálad a világítás valahol az utolsó kettő között van.
Az orrárnyék mindig a legfontosabb. Itt már kimozdultál a kis orr árnyékból, de még nem zárt össze a háromszög. Így nagy csúnya orrárnyékot kaptál, ami előnytelen.
A háromszög világításhoz kicsit még a főfénnyel ki kellett volna mozdulni oldalra és mindenképp kicsit felfelé.
Az a baj, hogy nehéz ezt így szavakba önteni, pláne, hogy nem bánok velük valami mesterin, úgy is mondhatnám Fügésen. :)
De majd ha találkozunk szívesen megmutatom mire gondoltam élőben egy lámpával. :)
Addig is szerintem állj neki mégegyszer és több érzelmet bele!

ET-

Mondtam én, hogy Tüstől lehet tanulni! :P

Szia Laci!
Mát tegnap is nézegetem a fotódat. A többiek már minden okosságot elmondtak. Én nem ismerlek személyesen, ezért kissé kívülállóként leírnám az érzéseimet. Nekem nem a komolysággal van bajom.. Az én érzésem inkább az, hogy egy feszült, merev férfi portréja. A jó portrésok, mindig írják, hogy el kell beszélgetni a partnerrel, oldani a hangulatot stb. Tudom teljesen idétlenül hangzik, de Nálad mintha pont ez hiányozna. Olyan, mintha hirtelen valaki belekényszerített volna ebbe a fotózásba. Jó nagy marhaságnak hangzik egy önportrénál, de nekem ez az érzésem.
Üdv: Laci

Szia Laci!

Letisztultan teljes önismerettel ez vagy Te. Csont nélkül!