Langkawi  Malájzia észak-nyugati részén, Thaiföldhöz közel helyezkedik el, 99 apró sziget összessége, ahol az orchidea útszéli növény. Ha utazom, igyekszem kerülni az embereket, és itt ez sikerült is. Tudniillik, január táján itt abszolút szezonon kívül vagyunk. Olcsó szállások, szinte üres éttermek, kedves, nyugodt helyiek. Ugyanakkor az időjárás ideális. A maláj félsziget nyugati oldala védett a monszuntól, így itt egész évben csodálatos napsütés és harminc fokos azúrszínű tenger várja a látogatót. Kuala Lumpurból napi hat repülő megy, egy órás úttal elérhető. Ez a hely idilli lehetőség volt nekünk a korábbi napokat kipihennni, és a kevés túrista miatt a tengeres fotókon is csak elenyésző számban kellett embereket a vízből kiretusálnom :) . A legnagyobb sziget, Langkawi, fürdésre, úszásra kevésbé jó, a medúzák miatt.. itt inkább a vizisportok mennek ...

Azért esett erre a szigetre a választásunk, mert itt működik PADI búvárközpont, ahol a gyermekem a nyíltvízi vizsgáját leteheti. Nagy szervező-mágus vagyok, de itt mégis elszámítottam magam ... A búvárvizsga úgy néz ki, hogy két nap alatt, négy merülés alkalmával kell a vizsgafeladatokat teljesíteni. Eddig rendben is volna, csak azzal nem számoltam, hogy az utolsó merülés és a repülés között 12 órának el kell telnie, mert komoly betegséget kaphat az eber, ha nem ... Nekünk ez a tizenkét óra sajnos nem volt meg, mert a második nap estéjén indultunk haza.  Így a gyermek csak egy napon, kétszer merült, a maradék két merülés miatt, úgy néz ki,  tavasszal el kell mennie Egyiptomba. Jaj, szegény, úgy sajnálom :)

Na, a lényeg, hogy katamaránra ültünk, és elmentüntünk Pulau Layar tengeri nemzeti parkba, a búvárok paradicsomába. A világ legszebb merülőhelyei között tartják számon. Mi "csak"snorkereztünk, de így is csodát láttunk. Méteres cápák közt úsztunk, és ott volt a Némo nyomában összes szereplője is. Bohóchal, teknős, gömbhal, meg mindenki. Tényleg fantasztikus volt!


Az utolsó napot a környékbeli apró szigetek, és az őket övező  legendák  felfedezésével töltöttük, a következő részben majd ezekkel jelentkezem, és innen búcsúzunk el a tengertől, és Malájziától.

A bejegyzés trackback címe:

https://lato-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr62304130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kir_Royal · http://www.kiralylgy.hu 2008.01.20. 09:49:08

Azért az tényleg nem semmi, amit ebbe a 10 napba sikerül beletenni!
Lehet, hogy hülyén hangzik, de talán árúsítanod kellene a know-how-t az ilyen csináld-magad utazások szervezésére.

Zitalma-Parfüm 2008.01.20. 11:27:31

Az olvasás közben is elfárdtam leizzadtam és fuldokoltam. Tökéletesen átjön minden a szövegből és a fotókról.
Nagyon furi így emberetömegek nélkül látni ezeket a csodahelyeket. Ez már sokkal vonzóbb hely mint az a monszunos kígyós cipő elevesztős rohanás:-)Bár így olvasva nagyon érdekes és jó..... de csak olvasni!

Csúcs vagy Nóra!

PekZo 2008.01.21. 10:36:28

Ennyi élményt hónapokig dolgoz fel az ember, a képekről már nem is beszélve.

ET- · http://lorantmarton.blogspot.com/ 2008.01.21. 11:22:41

Ti aztán tudtok élni! :)
Egyet nem értek, ennyi program mellett hogy volt időd fotózni? :))
süti beállítások módosítása