Part V. - Szingapúr ("Consumer's Mecca")

Marla Singer (Nóra)

2008.01.13. 21:58

A címbéli, nem kicsit gúnyos kifejezés, amit a Lonely Planetban olvastam, maximálisan helytálló.

Nos, Szingapúr az a hely, ami nekem némiképp csalódást okozott. Többféle útikönyvből igyekeztem előre kialakítani egy képet magamnak arról, hogy miben is áll Szingapúr lényege, és főképp pátosza. Előre kell bocsássam, nem jöttem rá.

Ha azt olvasod, hogy törvényben tiltják a rágógumizást, és kis túlzással fejvesztés jár az utcán eldobott szemétért, dohányozni az egész városállamban tilos, ha azt mondják, a világ legmodernebb épületei és bevásárlóközpontjai várnak rád, enyhe kifejezés a döbbenet, amikor leszállsz a vonatról (egy álmatlan éjszaka után) a központi pályaudvaron. Mocsok, káosz, a tájékoztató táblák teljes hiánya, tömegközlekedés nuku. Mindegy, marad a jolly joker: taxi.

Fáradtak voltunk nagyon, ezért első dolgunk volt a pályaudvaron a hátizsákjainktól szabadulni. A pályaudvaron nincsen csomagmegőrző, (mint később kiderült, sehol Szingapúrban,) így csak a wécésfiúra sikerült rábízni a csomagjainkat.

Könnyű programot akartunk, ezért felvitettük magunkat a hegyre, ahonnan libegővel átmentünk Sentosa szigetre. A maláj-félsziget legdélibb pontja, 137 km-re az Egyenlítőtől.

Giccs a köbön. Majomparádé. Azt írta a Lonely Planet, hogy jobban járunk, ha nem fogdossuk a sziklákat, mert jó esély van rá, hogy hungarocellből vannak.

A szigetlátogatás után bevettük magunkat a belvárosba, (miután a wc-ből visszaszereztük a csomagokat). A buszpályaudvaron érdeklődtünk a csomagmegőrző - luggage-store - hollétéről (merthogy Malájziában mindenhol ezt a kifejezést használták.)

Hosszas tanakodás után az agyonkvalifikált buszsofőrök elküldtek minket két utcával arrébb, meg is találtuk a helyet, ami nagyon helyes kis .... bőrőnd-szaküzlet volt.

Újra taxi, mostmár a csomagjainkkal együtt. Megkértem a sofőrt, vigyen el minket városnézésre. Klassz sofőr volt, méltányos áron megmutatta nekünk a nevezetességeket. Little-India, China-town, Bank quarter és persze az elmaradhatatlan bevásárló utca.

A bevásárló utca a feliratok szerint hivatalosan a Champs-Elysées testvérutcája ..... hát, a franciák helyében én ezt nem vállalnám be ... :) Bóvli hegyek. Az ázsiai selejt tömegcikkeket valóban olcsón lehet megkapni, ami viszont minőségi termék, az nem olcsóbb, mint itthon. A Mangóban kinéztem magamnak egy helyes kis blúzt, de végül tegnap itthon vettem meg, fillérre ugyanannyiért, mint ott lett volna.

Érdekes és tanulságos kirándulás volt , mindenesetre. Az időjárás kegyes volt hozzánk .. kellemes 28 fok, napsütés nélkül. Persze fotós tekintetben ez nem olyan nagyon jó hír. Minden szürke volt,az ég minden képemen súlyosan kiégett :) Nem is mernék egy képet se feltenni a fotózzra ;)Taxisunkkal visszavitettük magunkat a buszpályaudvarra, ahonnan 60 forintnyi helyi egységért átutaztunk a szomszéd maláj városba, Johor Bahruba. Ez kb olyan hely, mint a 80-as években nekünk volt Hegyeshalom. Odaát a hőn áhított jó világ....

Johor Bahruból hajnalban elrepültünk Borneóra. No, onnan lesz mit mesélnem. A viharok vihara, és persze a mérges kígyók ...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lato-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr69296168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tesztfoto · http://members.upclive.hu/falcsik.tamas 2008.01.13. 22:03:04

Szeretem a tengert, a tengerpartot, de legjobban a városi absztrakt képeid tetszenek. Vagy mégse? ... :)
T.

Válasz erre

Kir_Royal · http://www.kiralylgy.hu 2008.01.13. 23:04:05

A mérges kígyóktól már előre kiveri a hátamat a hideg veríték, de azért izgatottan várom a folytatást.
Azt hiszem, én is, meg az a néhány olvasó is jobban járt volna, ha nekem is sikerül ilyen szépen, tömören összefoglalni nyári utazásunk napjait, és inkább a fotóknak adni át a terepet, mint ahoygan te itt.
Csatlakozom Tamáshoz: a legjobban a felhőkarcoló absztraktok, bár a fotózz-on valószínűleg azzal a szép déltengeri tájképpel aratnál ...

Válasz erre