A honlapon további képek is találhatók, az Absztrakt kategóriában: www.pekzoltan.hu
Barcelonában van egy (a sok másik mellett) csodahely, amit Gaudi tervezett, egy padsor csempékből. Ott készültek a képek., meg otthon a gép előtt a színek.
Főfüge egy szombati napon hagyott itt bennünket, és én az előtte való napon tudtam meg, hogy apukám súlyos beteg, legfeljebb hetei vannak hátra. Néhány napja őt is elveszítettük.
Zongoraművész volt, még ha félszeg szerénysége meg is akadályozta, hogy tehetségéhez méló karriert fusson be.
Ezzel a képpel szeretnék rá emlékezni.
Közben hallgassátok ezt a zenét: mintha őt hallanám.
Visszatérő helyszínem a Könyvudvar, ez a legutóbbi kép onnan.
Kívánom Nektek kedves lányok, hogy az összes nap az évben legyen Nőnap!
Kedves Barátaim!
A család kérésére ezúton tájékoztatlak benneteket, hogy János barátunk temetése jövő hét szerdán (március 10-én) délután 1 órakor lesz szülővárosában, Nagykanizsán. A temető a város déli részén található, bejárata a Tripammer Gyula utcából nyílik.
A temetést követően a barátok a Magyar Plakát Házban (Erzsébet tér 14.) találkoznak, ott, ahol a János aktív életének csúcsát jelentő Vadas Ernő kiállítás is volt.
Sajnos én külföldön leszek abban az időpontban, de aki tud, menjen el.
Én ezzel a képpel búcsúzom tőle, amely családja körében ábrázolja őt, de úgy hogy közben a közösség - a Látó-kör - dolgával van elfoglalva.
Talán csak egy fröccs hiányzik az asztalról, hogy teljes legyen a kép ...
F ő f ü g e e m l é k é r e
Nem! Nem is lehet... sőt!
Elmentél... Nekem ilyen maradsz, mert ez voltál TE a nagy szíveddel. Modern korunk mecénása. Egy IGAZEMBER! Mindent és mindenkit felkaroltál!
Necsak néztél, hanem látva megéreztél.
ŰR! Ezt érzem most.
Köszönöm, hogy megismerhettelek, mert nagyszerű Ember voltál!
Ember nagy E-vel!
Örökre a szívembe véstelek drága FŐFÜGÉM!
Fél órája kaptam a hírt Főfüge barátunk lányától, hogy tegnap délután elhúnyt az édesapja. Annyira hihetetlen volt, hogy először rákérdeztem: biztosan engem keres? Csak amikor mégegyszer elismételtelte a nevet, akkor értettem meg, hogy a mi mi csupaszív barátunk örökre elaludt. Kevés nála önzetlenebb embert ismertem, ismerek. Hiányozni fog nekem személyesen is, kis fotós közönsségünknek is, amelynek az utóbbi időben egyre inkább mootorjává vált, és szegényebb lett maga a Világ azzal, hogy nincs közöttünk.
Nyugodjon békében!
Kedves barátaim! Fájdalommal kell közölnöm veletek, hogy Pálfalvi János barátom (Főfüge), ma délután tragikus hirtelenséggel elhunyt.