Köszönöm mindenkinek, aki eljött tegnap az ARTalakulás Galériába, a kiállítás megnyitójára. Voltunk vagy ötvenen, részesei ennek a remek hangulatú estének. Azoknak is köszönöm, akik nem tudtak eljönni, de gondoltak rám, és szurkoltak nekem. Fotóim - egyelőre - nincsenek az eseményről, de többen fényképeztek, talán nekem is jut majd a képekből, és akkor megosztom veletek.

Féner Tamás szellemes és szellemdús megnyitóbeszédét azonban örömmel osztom meg veletek. (A történethez tartozik, hogy a szöveget a szemétkosárból vettem ki, merthogy az esemény után Féner Tamás nemes egyszerűséggel kidobta ...)

Aki 5 percnél hosszabb megnyitót mond, az egyéb aljasságokra is képes. Én nem. Ez 4 perc.

Ha rákeresünk a Google-ban dr. Király László György nevére, 126 ezer találatot kapunk. Van ebben László király is, Szent György is, persze, de az első 300 mindenképpen és kizárólag hősünkre utal, ilyen tematikus sorrendben: Apeh, fotó, fotó, Apeh, fotó, Apeh,Apeh, egyetem, Pszáf, Apeh, Pszáf, fotó, Apeh, fotó, fotó, közgazdaságtan, fotó, fotó, fotó, Pszáf. Ez az áttekintett találatoknak körülbelül 10 százaléka, ami statisztikailag már értékelhető hányad. A számok azt mutatják, hogy dr. Király László György tevékenységének 15 százaléka a Pszáf-hoz, 30 százaléka az Apeh-hez, 45 százaléka a fotóhoz kapcsolódik. Igen, a teljesítményt - illően - az impact fator-ral mérjük. Jó, de kérdem én (persze semmi közöm hozzá): miből él dr. Király László György? Ebből a fotóból? A látható főtevékenységéből? Na ne! Nyilván a mellékesből, az Apeh-ből és a Pszáf-ból.

A vicc szerint valamikor az 50-es évek eleján felállt Kohn a taggyűlésen, és megkérdezte: Hová lett a zsír, elvtársak? A liszt? A hús? Néma csend. A következő taggyűlésen természetesen nincs ott Kohn. Feláll Grűn: Nem kérdezem, elvtársak, hogy hová lett a zsír, a liszt, a hús. Csak egyet szeretnék az elvtársaktól megkérdezni: hová lett Kohn?

Szóval, dr. Király László Gyürgy: hová lett Kohn? Hová lettek az emberek? Mármint a képeiről. Mert eladni csak embereset lehet!

Tudom, az ember jelenléte efemer, múlandó, az ember csak pörsenés a világ fenekén. Az anyag az örök, legalábbis a mi fogalmaink szerint. Hol vannak a maják, aztékok? Kővilágukat hagyták csak ránk. Nem is hiányzik belőle az a néhány obszidián késes, tollkalapos majom. Hová lettek az erre lófráló népek? Szerencséje volt annak, amelyik idejében sírba hanyatlott, encsem-bencsemei árulják csak el, ki milyen Urat dícsért.

Szép a korallszirt, csak az a kár, hogy halott. Egy korallállatka-temető. Ki az, aki él a korallszirtben? A rákok, pókok, halak színes bandája. Idegenek. Bújócskáznak, vadásznak, párzanak. Ki nem él a korallszirtben? A kis polipka, aki ezt az egészet kimeszezte magából.

Szóval értem én, magam sem gondolom másként. Hét közben - legalábbis magam számára teljesen feleslegesen - hivatalokban fontoskodom. Azután hét végén, különösen szmogos, téli szombat, vasárnap reggeleken enyém a világ. Egy tollkalapos majom sem, egy bohóchal sem az utcán - akarom mondani a korallzátonyban. Enyém az egész gyönyörűség, a Város.

A "Pusztulás vonalai", a "Tisztelet Moholy-Nagynak", a "Geometriák" számomra színtiszta realizmus. A "Felülnézet" Franco Fontana-s távolságtartása a totális felülnézettől lett igazán egyedi. A "Belső világ" szigorú minimál világa épp a csalfinta ál-közhelyszerűségtől tektonikus erejű, a valós léptéket pillanatat alatt felejtető. A "Kalandozások" között van az anyag talán legerősebb egy-két képe, de a "pars pro toto" szigorú megtartása még kacosabbá tehette volna ezt a sorozatot. "A növények titokzatos világá"-nak lírája - persze elő lehetett volna előadni ezt is szigorúbban, de így kerek a világ - jelzi, hogy szerzőnk szeretne megjavulni, rendes fényképeket csinálni, bár a sorozat végén utal rá, hogy itt is lehet irgum-burgum. Ez a fránya világ, ha hagyná magát meggyőzni, hogy ne tessék már szétrohadni, mert leesünk róla...

Szép kiállítás. Érdekes. Jó nézni. Ajánlom figyelmükbe.

(A megnyitó második felében Féner Tamás a honlapomon található sorozatokat elemzi.)

A bejegyzés trackback címe:

https://lato-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr241734993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ET- · http://lorantmarton.blogspot.com/ 2010.02.07. 10:24:05

Köszi hogy megmentetted a megyntóbeszédet, érdemes volt. Igazi tartalmas mondanivalóval bíró írás.
A képekhez meg gratulálok!

ruprechjudit 2010.02.08. 15:36:32

Jó volt olvasni, ahogy a képeidet is jó nézni. Kicsit szebbé tette a napom.
Grat!