Utolsó napunkon a hazautazás közelgő időpontja némi melankóliát okozott, tudván, hogy otthon szürkeség, és hideg vár. Nem könnyű otthagyni, ezeket a testet-lelket melengető helyeket… Azért igyekeztünk a hátralévő időnk minden percét kihasználni, és élvezni.
Csónakba szálltunk, és egy ún. „island hopping tour” -ra mentünk-el. Ez a környező szigetek közül a három legjellegzetesebb meglátogatását jelenti.

Az első állomás a várandós asszony szigete volt. A sziget belsejében – az idegesítő makákókon túl – egy édesvizű tó van. A legenda szerint egy házaspár, akinek 25 évnyi házasság alatt nem született gyereke, ivott a tó vizéből, és láss csodát, az asszony teherbe esett. A mai napig idezarándokolnak a gyerekre vágyó párok, pedig a legenda alapja csak az, hogy a sziget a víz felől nézve egy fekvő terhes nő sziluettjét formázza, igazán zavarbaejtően. Fej, kebel, nagy has, felhúzott térdek. A tavon egyébként napelemes vizibiciklikkel lehet furikázni. Vicces, hogy nem kell tekerni, csak sebességbe teszed, és már hasítja is a vizet :)
A második állomás a sasok szigete. Csónakosunk hozott magával némi nyers csirkehúst, azt a vízbe dobta, és egy percen belül a Hitchcock -filmben éreztem magam. De tényleg. Százával jöttek a hatalmas sasok.
Ezt a felhős-tengeres fotót érdekességképp teszem ide. Az érdekessége abban áll, hogy szabad szemmel nézve ez a felhő láthatatlan volt, az ég egyöntetű szürkének mutatta magát. (mindig borús reggelre ébredtünk, így volt ez a kirándulás elején is, általában 11 óra körül jött meg a verőfényes napsütés.) A felhőt a polár + szürke szűrő csalogatta ilyen látványosan elő, meg is lepődtem rendesen, amikor a gépben visszanéztem a fotót. 
A harmadik állomás méltó befejezése volt az utazásunknak, a „kristályvizű sziget”. Ez olyan, amilyent csak az álmában lát az ember. Maga az Éden. Hófehér homok, sekély türkiz víz, végtelen pálmaerdő. Ehhez, asszem, nem kell több szó…  Itt fürödtünk egy nagyot, majd könnyes szemmel, lélekben elbúcsúztunk Malájziától.
Érdekes adalékként szeretném itt elmesélni, hogy bármerre járunk a világon, mindig találunk egy helyet, egy közösséget, ahol virágzik a Bob Marley-kultusz, és a rastafari vallás… Langkawin ez a Chill Out Café volt, ahol rasta srácok voltak a pincéreink, és kétségtelenül egyetlen dolog érdekelte csak őket: meglegyen a rumos kóla, meg a joint … „let’s get together and feel all right …” (Malájziában, és Szingapúrban, csakúgy, mint Thaiföldön, gyorsított eljárásban halálbüntetés jár a kábítószer-birtoklásért.) Még azzal sem törődött a srác, hogy amikor fizettünk, 7 pénz helyett 70-et hozott vissza. (A számla 43 volt :) )
A Langkawin töltött kétésfél napunkban itt ettünk-ittunk, többek között (Laci!!!) Langkawi Sunset koktélt. Száraz vörösbor, friss mangólével, rengeteg jéggel. Isteni finom, gyönyörű, és nagyon jó szomjoltó. Nem tudom, tudjátok-e, hogy a rastafari vallás Ras Tafari etióp császárról kapta a nevét, és eredendően a feketék felsőbbrendűségét hirdette. Este hétkor elindultunk a reptérre. (Langkawi-Kuala Lumpur-Bombay-Kairo-Budapest: több, mint szörnyű.) Ez a naplementés táj volt az utolsó kép, ami belénk vésődött, ezzel zárom itt a beszámolómat, megköszönve a figyelmeteket. 800 képpel jöttem haza, nem volt könnyű válogatni. Itt most talán nem a legjobbakat mutattam meg nektek, hanem inkább arra törekedtem, hogy a legbeszédesebbekkel illusztráljam a mondókámat.
Nem tudom, mennyire volt érezhető a beszámolóból az élmények intenzitása, csak annyit mondanék, hogy már mennénk vissza. Megbízást kaptam a családtól, hogy azonnal kezdjem el szervezni a következő utat. Két alternatíva van jelenleg, vagy Laosz-Vietnám-Burma, vagy Peru. Meglátjuk. Ha nem jelentkezem, elutaztam ;)

A bejegyzés trackback címe:

https://lato-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr71306786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kir_Royal · http://www.kiralylgy.hu 2008.01.22. 08:52:39

Magam is elég jó szervező vagyok, azt hiszem, de csodálattal tekintek a te teljesítményedre, amit ezen az úton (meg - ha jól tudom - már korábban is) produkáltál.
Gondolom megteszik a többiek is majd, de a magam részéről nagyon köszönöm ezt a beszámolót neked. Szöveg, kép - teljesen rendben volt!

Marla Singer (Nóra) · http://balazsnora.hu 2008.01.22. 09:28:12

Hát igen, van már egy jópár ilyen doityourself út a hátunk mögött, csak sajnos nem mindegyiken voltam tudatos fotós, ilyen jó blogger meg pláne nem, meg ilyen szerény sem, ;), úgyhogy azok az utak nincsenek így dokumentálva. Azok hagyományosan, amatőr fotóalbumokban vannak, de lehet, hogy érdemes volna azokat is így összeszedni, mert talán ezáltal nem halványulnának tovább az emlékek. Sőt. De az is lehet, hogy majd megkérem valamelyikőtöket, hogy segítsen nekem megtanulni diaporámát készíteni (nekem az maga a mágia), és akkor egy vetítés mesélhetne helyettem Kubáról, Dominikáról, Mexikóról, Izraelről, ... Kambodzsáról, Kenyáról ... hű ... el kéne kezdenem ... Laci, te ezzel a bloggal nagyszerű lehetőséget adtál a kezünkbe. Nem győzöm elégszer megköszönni.

kiskati 2008.01.22. 11:32:06

Szia Nóri !

Családilag nagyon élveztük a beszámolódat köszönjük, még mindig nem tudom honnan benned ez a sok energia??
Na jó légy!

GPX_600 · http://timeabelenyesi.blogspot.com/ 2008.01.22. 11:48:58

Megmondom őszintén, én már örülök neki, hogy végre vége a beszámolóidnak..
Ugyanis már veszélyben érzem az összes vagyonunkat, mert egyfolytában azon gondolkodtam, hogy mi mindent adnék el azért, hogy én is élvezhessem ezeket az utakat, és ne csak képekről. :)))
Egyébként gyönyörű helyeken jártatok és köszi a részletes beszámolót, de majd alkalomadtán szeretném ám látni az összes fotódat az útról!

neuhauser 2008.01.22. 12:18:52

detto Timi...már majdnem nem szeretlek, de az előző fejezetből a vízalatti kispocok láttán megenyhültem §:)

a címed lelóg az asztalról - a chill out az tényleg out - vagy csak nekem nem stimmel

a diaporámát szorgalmazom, kedvenc passzoló zenékkel fűszerezve!! a kommented nagyon szépen kézenfogott a válszott képekkel, de őszintén megvallva, lustaságom okán imádnék hátradőlve sokzenesemmiszöveg beszámolókat látni...ha valami nem világos meg úgy is kérdeznék §:) állj neki mihamarább.

aries31 · http://grefafatermekek.blogspot.com 2008.01.22. 12:37:43

Azért tényleg fantasztikus a szervezőkészséged...ugyanúgy, mint amilyen szépek a fotóid is.
Élvezetes látványok a helyszínekről és egy ilyen üsszefoglalás után, valóban kedve támad az embernek elmenni ezekre a helyekre.
Kellene már egy kis pihizés nekünk is de egyenlőre a fotóidon keresztül majdnem olyan, mintha ott lennék.
Üdv!
Gabes

Marla Singer (Nóra) · http://balazsnora.hu 2008.01.22. 13:45:10

Kedves Admin!
Lehet a headline-t több sorba tördelni? Nekem nem sikerült, és így valóban kilóg ....

-kadris- 2008.01.22. 16:33:00

Hát akkor most vége???? Olvastam néztem, dolgoztam, majd dolgozás közben visszajöttem, megnyugodtam, mosolyogtam álmodoztam! Először is be kell valljam irigyellek. Másodszor, pedig köszönöm, hogy ha csak így de része lehettem egy lehelltnyit ennek az útnak:)) Jó volt olvasni, és nézni.
Ma az jutott az esuembe kinyomtatom és egymás mellé teszem és úgy még tujdom nézegetni!
Válaszd Perut, és hozd haza képeken a zenét!