Ez annyira szomorú.
Hogy szorulhat egy állatkába ennyi emberi melankólia ?!?

Igaza van Nórának, tényleg olyan a pillantása ennek az ebnek, mint egy örökbefogadásra váró, éhező kambodzsai kisgyereknek, csak ez utóbbinak van oka a bánatra ...
Tetszik, ahogyan a fölső meg a középső kép majdnem egybe olvad.

Jól összevagdostad a lényeget! Bodza egy igazi színész!
Talán Reni is újra képre kerülhetne:-)
Jó, hogy újra itt vagy!

Milyen szomorú!
Vagy csak álmos? ( a mi vizsláink is szoktak így nézni, :)) )

Rengeteg érzelem szorult belé. Nagy kutyás lévén rengeteg kutyát volt szerencsém már életemben megismerni. Mindegyik külön egyéniség volt, de Bodza valahogy más, Bodzát egyszerűen meg kell ismerni, nincs még egy ilyen mint Ő! :)
Pl folyamatosan magyaráz és sokszor mintha már artikulálni próbálna, mintha próbálna megszólalni. :)

Az hogy sok szomorkás képet teszek fel róla senkit ne tévesszen meg. Bodza egy rendkívül életvidám, hiperaktív, egy örök bohóc. :)

Egyszerűen csak nagy színész és ha akar valamit bármikor előránt a tarsolyából egy világfájdalom arcot.

Vagy ha úgy tartja kedve mint épp most, akkor indántáncot jár egy almacsutka körül. :)

Ő Bodza! :)

Az első két kép különösen jó együtt, igaz tetszik így is, vasárnapi pihenős. :)